Költöznek az alföldi halak

2019. március 21. 19:22

Költöznek az alföldi halak

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

A magyar tavakban és folyóvizekben a keszegfélék élnek a  legnagyobb állományban. A klímaváltozás miatt azonban már számos invazív  halfaj jelent meg egyre nagyobb számban. Ezek az állatok konkurenciát  jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely  vonatkozásában. De nem ez az egyetlen veszély, amely a hazai  állományokat veszélyezteti.

Több irányból nehezedik nyomás a természetes halközösségekre.

A  szárazság miatt nemcsak a síkság tavaiban, hanem a hegyvidéki patakokban  élő halakat is pusztulás fenyegeti, hiszen ha azok kiszáradnak, az a  halak sorsát is megpecsételi. Meglepő, de óriási károkat tudnak okozni a  madarak is. Nemrég például negyven nagy kormorántól vettek gyomormintát  a Felső-Tisza vidékén és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül védett  vagy fokozottan védett halakat fogyasztottak; sorolta Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai  több éve folytatnak természetesvízi és halászati kutatásokat, elsősorban  az észak-magyarországi folyóvizekben. Juhász Lajos tanszékvezető több  mint tíz évig kutatta a Bódva folyó és vízrendszere halközösségét a  magyar és a szlovák szakaszon egyaránt, tavaly pedig a Zemplén-hegység  tíz vízfolyását mérte fel kollégájával. A most indult új vizsgálatok  azonban még izgalmasabbnak ígérkeznek

A termálvíz-kifolyók halközösségét kutatjuk, mert a meleg víz sokszor  olyan fajokat is fenntart, amelyek egyébként elpusztulnának. Habár még a  kutatás elején járunk, a közelmúltban egy meglepő felfedezést tettünk:  elevenszülő szúnyogirtó fogaspontyot találtunk egy hajdú-bihari  termálvíz-kifolyóban, ami teljesen unikális adat - tájékoztatott Juhász Lajos.

A klímaváltozás környezeti hatása volt a központi témája a Magyar  Haltani Társaság idei, 15. konferenciájának, (képek itt) melyet a Debreceni  Egyetemen rendeztek meg. A jubileumi eseményt Komlósi István, a DE MÉK  dékánja nyitotta meg ma. A kétnapos tanácskozáson három ország  természetesvízi halkutatói mutatják be kutatásaikat.

Konferenciánk célja a természetes vizekben élő halak, közösségek  jobb megismerése, helyzetük felmérése és védelmi javaslatok megtétele.  Örömmel tapasztaltuk, hogy ebben az évben minden eddiginél több,  összesen 25 szakember tart előadást a tanácskozáson.
Szó lesz többek  között a halak és a vízgazdálkodás összefüggéseiről, a természetvédelmi  célú akvapóniás rendszerek teszteléséről, a balatoni naphal és  folyamigéb-állományokról, a tízlábúrákok magyarországi elterjedéséről,  illetve a felsőbesenyői kis vízerőmű hallépcsőjéről is; hangsúlyozta Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.
A szervezet 2005-ben alakult a Debreceni Egyetem agrárkarán. Nemcsak  rendszeres szakmai konferenciákat szerveznek, hanem kezdeményezték a  Halak Napját (március 20.), tudományos folyóiratot indítottak Pisces  Hungarici néven és egy nemzetközileg látogatott honlapot hoztak létre.  Itt lehet minden évben szavazni az év halára is, ami 2019-ben az egyik  legszebb hazai halunk, a vörösszárnyú keszeg lett.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés