Erdőt telepít a magyar állam -- a Balkánon

2019. január 5. 14:12

Erdőt telepít a magyar állam  -- a Balkánon

Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet. 6 ország környezetvédelmi projektjeit támogatjuk.

Az újonnan létrehozandó Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.-n keresztül évi több százmilliós költségvetési forrással támogat szerbiai, bosznia-hercegovinai, macedón, észak-montenegrói, albán és koszovói környezetvédelmi beruházásokat a magyar állam – következtethető ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minapi közleményéből.
A kormány december végi határozata szerint 2019 és 2021 között évente 600-600 millió forintot biztosítunk e célra, az országnak ingyenesen járó úgynevezett szén-dioxid-kvóták értékesítési bevételéből. (A kabinet eme, árfolyamtól függően évi néhány tízmilliárdos forrásból fedezi például a hazai magánlakások felújítási, vagy épp az elektromos autók vásárlási támogatását is.)

A 3 milliós törzstőkével létrehozandó állami cég ezen évi 86 milliót kap működtetésre is. A határozat mindezt egy nagyobb léptékű, Nyugat-Balkáni Zöld Alap elnevezésű terv első fázisának nevezi. A második szintet Nyugat-Balkáni Multidonor Zöld Alapnak hívják majd. Ehhez már a többi visegrádi ország is kapcsolódik. Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet.

A V4-ek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – már 2015-ben létrehozta az úgynevezett Nyugat-Balkán Alapot. A mostani támogatási terv első lépését ugyanakkor elsőként Magyarország tette meg. A közlemény szerint a „kiterjedtebb és ambiciózusabb” második fázis 2021-ben indulhat. Az ITM szerint elsősorban vízgazdálkodási, erdészeti és a fenntartható energiahasználatot segítő fejlesztéseket támogatnának. Megjegyzendő: az elkülönített összeg a hazai, energiahatékonysági támogatásokra rendelkezésre álló forrás érzékelhető hányadát teszi ki; az nagyjából megfelel egy-egy hazai lakossági program teljes keretének.
A Népszava információi szerint ugyanakkor tényleges beruházásokhoz vajmi kevés. Így azt elsősorban előkészítésre, illetve a nálunk felhalmozódott ismeretek átadására pályáztathatják. A közlemény szerint a támogatási rendszer kidolgozásában a dél-koreai központú Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) is részt vesz, amit Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár vezet. Idézett szavai szerint az alap minden 100 ezer dolláros támogatása a beruházások érdekében 10 millió dollárt mozgathat meg.

Javuló pozíció

Decemberben egy helyet javított Budapest a lakosság vásárlóerő szerinti európai áramárlistáján – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján közzétett kimutatásból. Eszerint a 29 tagú mezőnyben a magyar főváros helyezése ismét a 11. legkedvezőbb. Ősszel már álltunk hasonló pozíción. Ám Tallinn novemberben beelőzött. A helyezést most is épp az észt fővárostól szereztük vissza. A többi – ennél jellemzően kedvezőbb – pozíciónk változatlan. Így az áramár a 4. legolcsóbb. A 26 tagú gázárlistán a tényleges ár szerint az első, a vásárlóerőhöz képest pedig a harmadik helyen állunk. Mint arról korábban beszámoltunk, az EU statisztikai hivatalának részletesebb rezsiadatsorai átlagában Magyarország az alsó középmezőnybe tartozik.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés