Zöldítés Greenpeace módra

2018. december 3. 17:23

Zöldítés Greenpeace módra

Szénerőműveket és lignitbányákat venne a Greenpeace, hogy aztán felszámolja azokat. A környezetvédő szervezet szél- és napenergiával pótolná az erőműveket.

Hétmilliárd eurós projektbe kezdett Németországban a Greenpeace Energy: úgy döntöttek, hogy felvásárolják az RWE Észak-Rajna Vesztfáliában lévő lignitbányáit és szénerőműveit – írja a Napi.hu. A lap szerint a szervezet azt tervezi, hogy 2020-ra megszerzi a tartomány összes lignitbányáját és szénerőművét, 2025-re pedig leállítaná az összeset, majd egy 8,2 GW-os szél- és napenergiás erőműparkot építene a helyére, amelyeket energetikai szövetkezetek formájában tervez üzemeltetni.

A hétmilliárd euróból a Hambach-bánya és a tartomány 6 legrégebbi és legkevésbé hatékony szélerőmű-blokkjának megvásárlása és leállítása kerülne a legkevesebbe, mindössze 384 millió euróba, a többi pénz a nap- és szélerőművek telepítésére menne el. Mindehhez már csak pénzre van szükség, amit a szervezet adományokból akar összegyűjteni. A területen levő éserdő megvédéséért évek óta zajlik a harc.

A környezetvédő szervezet vezérigazgatója szerint a koncepció pénzügyi szempontból is minden fél számára tisztességes ajánlatot és megoldást tartalmaz, ezért a Greenpeace fel is szólította az RWE-t (és az önkormányzatoktól a szövetségi kormányig minden érintett szereplőt), hogy kezdjenek tárgyalásokat a terv végrehajtásával kapcsolatban.

Nagy nyomás alatt a szénerőművek

A Greenpeace egyébként éppen az utóbbi hónapokban váltott támadási sebességet a szénerőművek ellen; az Európai Űrügynökség Sentinel 5P műholdjával készített nitrogén-dioxid kibocsátási térképpel például bizonyították, hogy melyek a kontiens legszennyezőbb erőművei. Nem meglepő módon  egy németországi, RWE érdekeltséget tettek a lista élére - az Észak-Rajna-Vesztfáliai Niederaussem település 100 kilométeres körzete, ahol a cégnek szénbányája és lignit égetésű erőműve is működik.

Noha az RWE elsőre állította, hogy a környezetvédők állítása "elfogadhatatlan leegyszerűsítése" a problémának, és minden előírást betartanak, nem sokkal később, az Euractivnak mégis elárulták, hogy a 2017 óta érvényes, új standardoknak mégsem tudnak teljes egészében megfelelni. Németországban tavaly a megújuló energiaforrások működő kapacitásai (112,5 GW) már meghaladták a fosszilis tüzelőanyagok kapacitását (105,1 GW). A zöld energia részaránya az elfogyasztott bruttó villamosenergia-fogyasztás alapján az idén elérheti a 39 százalékot.

Egymás sarkát taposva

A szénerőművek jövőjét illetően a gázüzemű-, és a megújuló energiával termelő erőművek térnyerése nem hagy kétséget. Noha még néhány évvel ezelőtt is az EU nagy részén elképzelhetetlennek tűnt a szén "kivezetése", ahogyan az a Beyond Coal honlapját böngészve egyértelműen látszik: a nyugat-európai országok gyakorlatilag egymás sarkát taposva jelentik be a karbon-búcsújuk időpontját. 2018 novemberéig összesen 11 európai ország vezetése jelentett be konkrét céldátumot a szén, mint erőművi energiaforrás kivezetésére. Ezek: Ausztria (2025), Belgium (már megtörtént), Dánia (2030), Finnország (2029), Franciaország (2021), Írország (2025), Olaszország (2025), Hollandia (2029), Portugália (2030), Svédország (2022), Nagy-Britannia (2025).

A napokban a Napi.hu részletesen megírta, hogy a WWF "A legszennyezőbb erőművek" listáján előkelő helyen álló Mártai Erőmű sem akar lemaradni; a cég Brüsszelben a világ elé állt az elképzelt túlélési stratégiáival. Ezek alapján az valószínűsíthető, hogy a ma Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó erőmű a következő évtized derekától a szénről más - de még nem eldöntött, hogy gáz, hulladék, víz-szivattyús, nap stb. - energiaforrásra áll majd át. Ez egybeesik az EB fórumán szintén szakmai elképzelést vázoló kormányzati elképzelésekkel, melyben az is szerepel, hogy Magyarország 2030-ra a karbon-semleges országok egyre gyarapodó táborát erősítheti.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés