Építkezés a Róka-hegyi védett terület tövében

2018. október 19. 8:20

Építkezés a Róka-hegyi védett terület tövében

Egyelőre „még csak” a közösségi médiában jelent meg a Róka-hegyi építkezéssel kapcsolatos felháborodás, ám az ott jelzett probléma számomra is világos, tehát megoldást kell rá találni - írta Facebook oldalán Bús Balázs.

Óbuda-Békásmegyer polgármestere így folytatja: 

"Félreértésre ad okot, hogy sokan - mivel a helyszíni adottságokból fakadóan, szemrevételezéssel a bányagödör felől nehezen állapítható meg a közigazgatási határ,- úgy gondolják, önkormányzatunk területén folyik az építkezés, így feltételezik, hogy az engedélyt is mi adtunk rá ki. Tényszerűen azonban a terület nem Bp. III. ker. közigazgatási területéhez tartozik, hanem Ürömhöz, az építkezés szabályosságáról önkormányzatunk nem sok információval rendelkezik. Annyi azonban bizonyos, hogy az építési engedélyt Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztálya adta ki, az építkezés szabályosságát pedig a szentendrei építésfelügyeleti hatóság ellenőrizte, vagy áll módjában ellenőrizni. Másrészről úgy gondolom, az építmény sem természetvédelmi, sem tájképi szempontoknak nem felel meg, Óbuda látképét is rombolja.

Az építkezésről nyáron szereztünk tudomást, amikor a kerületi építési ügyintéző helyszíni ellenőrzést tartott szintén panaszbejelentés kapcsán azért, hogy egyértelműen megállapítsa az építkezés pontos helyét. Önkormányzatunk tehát megtette az elvárható lépéseket, írásban megkereste az építési engedélyt kiadó elsőfokú pilisvörösvári építésügyi hatóságot, hogy vizsgálja ki a panaszbejelentésben foglaltakat. Az építésügyi hatóság tájékoztatta hatóságunkat, hogy a panaszt továbbította az építésfelügyeleti hatóságnak. Az azóta eltelt időszakban újból megkerestük mindkét hatóságot, melynek során kiderült a területen még nem tartottak ellenőrzést.

Polgármesterként már több ízben szót emeltem, és írásban is megkerestem az ürömi polgármestert, jelezve hogy az Ürömön végrehajtott lakóterületi fejlesztések nagy része a kerület Róka-hegy mentén húzódó közigazgatási határára rátelepülve készült el, jelentősen megnövelve ezzel kerületünk közlekedési forgalmát, és infrastrukturális terheit.
Az egyik ilyen levélben éppen az építéssel érintett ingatlan kapcsán írtam meg kifogásomat, mert a területet 2009-ben központi vegyes besorolásból Lke-1/b jelű lakóövezetbe sorolták át, azaz egykori külterületet belterületbe vonta, lehetővé téve a beépítését. A terület átsorolását itt sem támogattam, mint ahogy a csillaghegyi Strandfürdő fölötti volt bányaterület átsorolását sem. Az agglomerációs települések ilyen jellegű lakóterület-fejlesztései miatt fogalmaztam meg korábban azt, hogy egész Budapest közigazgatási határait lenne célszerű módosítani.
 

A természetvédelmi, tájképi szempontokat a természetvédelmi terület közvetlen határán lakóövezetet kialakító önkormányzat tudja leghatékonyabban figyelembe venni. Az építkezés amellett, hogy az óbudai látképet is csúfítja, a 25/2013.(IV.18.) Főv. Kgy. rendelete szerint, Budapest helyi jelentőségű védett természeti területei közé tartozik. Továbbá Üröm helyi építési szabályzatáról szóló 13/2017.(VI.29.) Önk. rend. 14. §-a értelmében természetvédelmi terület pufferzónájának területén épületet létesíteni nem szabad. Annak vizsgálata, hogy ezt az előírást az érintett építkezés során betartják-e; és az engedélyezési eljárásban figyelembe vették-e, az építtető, a kivitelező, az engedélyező hatóság és az engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóság feladata.

Óbuda-Békásmegyer területén 2018. augusztus 1-től új Kerületi Építési Szabályzat lépett életbe. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet alapján az érintett államigazgatási szervekkel egyeztetési eljárást folytattunk le, köztük a bányafelügyeleti és az erdészeti hatáskörben eljáró hivatalokkal a szabályozási előírásokkal kapcsolatban személyesen is egyeztettünk.
Az egyeztetéseknek megfelelően a kerületben többek között barlangi zónák kerültek lehatárolásra, melyekre az általánosnál szigorúbb építési előírások vonatkoznak. Az építési övezetek előírásainak meghatározása során elsődleges szempont volt a védett természeti értékek figyelembevétele és megőrzése. Például egyes lakóövezetekben az erdőövezettel határos hátsókert méretét az általános 6 méterről 20 méterre növeltük. A Róka-hegyi bánya környezetében továbbra is megtartottuk a beépítésre nem szánt erdőterületeket. Mi így biztosítjuk, hogy a természetvédelmi szempontok a településrendezési, településfejlesztési feladataink végrehajtása során mindig és maradéktalanul érvényesüljenek"- áll a polgármester FB posztjában.

A Róka-hegyi bánya természetvédelmi terület 1977 óta élvez helyi védettséget.
A Róka-hegyi bánya TT védetté nyilvánításának célja az egyedülálló földtani és botanikai ritkaságok megőrzése, bemutatása. A védett természeti területen található eocén és oligocén képződmények feltárását földtani alapszelvényként tartják számon. Rendkívüliek a bányákban tanulmányozható paleokarszt formák. A Róka-hegyi-barlang védelme szempontjából is jelentős a terület.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés