Orbán megismétli a nagy vízrendezési trükköt

2018. július 6. 7:46

Orbán megismétli a nagy vízrendezési trükköt

Több mint kétmilliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége a Felcsút környéki Váli völgy vízrendezésére. 2001-ben ezt a feladatot 2,7 milliárd állami forintért egyszer már elvégezték.

Amikor az áprilisi választás után Tessely Zoltán megkapta újabb kinevezését a „Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosi” pozícióra, már lehetett sejteni, hogy a kormány újabb jelentős pénzköltésre készül a miniszterelnök számára különösen fontos, Felcsútot is magában foglaló térségben. Nem kellett rá sokáig várni, hogy a költekezés valóban beinduljon: mint a 24.hu megírta, a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. a „Váli-völgy vízrendezési feladataira” 2,4 milliárd forint EU-s forrást kap. A szóban forgó uniós projektről hosszú leírás olvasható a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján, két dolog azonban hiányzik belőle: nem indokolják meg, hogy miért kell erre az országos viszonylatban kevéssé ár- és belvízveszélyes területre kiemelten költeni, és nem említik azt sem, hogy ugyanezt a feladatot – szintén közpénzből – az első Orbán-kormány idején egyszer már elvégezték.

A Népszava összeállítása szerint a  parlament 2001 decemberében, nem sokkal a közelgő választások előtt fogadta el „a helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról” szóló törvényt, amelyben külön sorként szerepelt egy 2,7 milliárd forintos összeg a „Váli-víz völgye (Alcsútdoboz, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Tabajd, Vál) felszíni vízelvezetése” feladataira. Magyarországon egyáltalán nem jellemző, hogy egy-egy térség vízrendezésére ilyen sűrűn pénzt ad az állam – ha a 2001-es projektet 17 év múlva gyakorlatilag meg kell ismételni, az két dolgot jelenthet: vagy elrontották a korábbi beruházást – és így az nem érte el a célját –, vagy pedig forrásfelhasználásnak van egy másik, nem vízügyi természetű célja is.

A 2001-es üggyel rengeteget foglalkozott a sajtó, utóbb parlamenti vizsgálóbizottság is alakult rá, részben az eset sajátos körülményei miatt, részben pedig azért, mert az a projekt bizonyíthatóan hozzájárult az Orbán-család gazdagodásához. Az első botrány – még az első Orbán-kabinet hivatali idejében – amiatt pattant ki, mert a Váli-völgy vízrendezését semmilyen sürgető körülmény nem indokolta (nem szerepelt a leginkább ár- és belvízveszélyes területek prioritási listáján). Sőt, az említett vizsgálóbizottság jelentése megállapította: országosan „a támogatással a hasonló célra az adott évben megszavazott teljes összeg mintegy 90 százalékát egyetlen, még Fejér megyén belül sem a legkritikusabb vízügyi helyzetben lévő kistérség kapta. Ez az adott évben megszavazott legnagyobb összegű támogatás, mégpedig kirívóan alacsony, 10 százalék önrész felmutatása mellett”.

Azt is rögzítették, hogy „a végrehajtott vízügyi beruházást követően a térségben a termőföldárak jelentősen megemelkedtek; 2005-ben mind Alcsútdobozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84 százalékkal növekedett”. A dokumentum szerint ez az értéknövekedés tízmilliós nagyságrendű hasznot jelentett a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó nevén lévő földek esetében. Ezekhez a területekhez a vizsgálóbizottság jelentése szerint 6 millió forintért jutottak hozzá, ám 2005-ben már 34,3 millió forint volt a forgalmi értékük. Jól járt maga Felcsút is, ahol az országban másutt nem látható, terméskővel kirakott esővízcsatornák és térkövezett egyen-kocsibeállók létesültek a költségvetési támogatásból.

Hasonló értéknövekedés az újabb, ezúttal uniós forrásból megvalósuló beruházás kapcsán is bekövetkezhet. A mostani helyzetet az teszi a 2001-esnél is érdekesebbé, hogy a 2010-es kormányváltást követően mind Orbán Viktor, mind Mészáros Lőrinc családja újabb jelentős földterületeket szerzett meg az érintett térségben. A volt felcsúti polgármester például 1000 hektárt, a miniszterelnök 13 hektárt, míg veje, Tiborcz István 500 hektárt vásárolt. Vagyis amennyiben az EU-finanszírozású projektnek köszönhetően a birtokaikon nő az ár- illetve a belvízbiztonság vagy az öntözhetőség, akkor a kivitelező Mészáros-cég profitjától függetlenül is ők lehetnek a hamarosan induló, szakmai szempontból (a 2001-es költésekre, illetve a régió alacsony veszélyeztetettségére való tekintettel) duplán indokolatlan KEHOP-beruházás legnagyobb nyertesei.

Az OLAF-ot is érdekelni fogja

Az EU csalás elleni ügynökségéhez, az OLAF-hoz fordul a Felcsút környéki területek vízrendezésének uniós támogatása miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A készülő beadvány szerint önmagában is nehezen indokolható, hogy egy költségvetési pénzből egyszer már megfinanszírozott és véghezvitt beruházást az EU-val újra kifizettessenek. A projektnek ugyanakkor van (vagy lehet) egy összeférhetetlenségi vetülete is, ha kimutatható, hogy a támogatási döntés a miniszterelnöki család, illetve a kivitelezést elnyerő Mészáros-cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc gyarapodását (is) szolgálja.

Ide kapcsolódik a harmadik problémakör, vagyis a beruházás indokoltságának vizsgálata (azaz annak a kérdésnek a föltevése, hogy amennyiben a magyar állam és az EU Magyarországon felszíni vízrendezésre költi az adófizetők pénzét, akkor az valóban Felcsút körül hasznosul-e a legjobban, ott van-e a legnagyobb szükség a beavatkozásra). Erről sokat elárul a KEHOP-projekt indoklása, amely olyan érveket sorol fel, mint „az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon, a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelme (...) a hirtelen lezúduló esőzések hatásaiból eredő vízminőségi kockázatok csökkentése”: alig van olyan négyzetméter az országban, ahol ezen indokok alapján ne lehetne némi EU-támogatást elkölteni - írta a Népszava.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés