A divat ára nem lehet a Föld

Bencsik Márta greenfo

2018. július 1. 15:02

A divat ára nem lehet a Föld

A brit divatipar ökológiai lábnyomát vizsgálják a parlamenti képviselők, mellyel az egyre nagyobb fast fashion szektor széndioxid kibocsátását, az erőforrás felhasználását és a víz fogyasztásának a mértékét kívánják feltárni.

A parlamenti képviselők azért tanulmányozzák a brit „gyors divat” környezeti hatását, mert növekvő aggodalommal tölti el őket, hogy ez a sokmilliárd fontos ipar pazarolja az értékes erőforrásokat és közrejátszik a klímaváltozásban.

Az alsóház környezetvédelmi ellenőrző bizottsága által indított vizsgálat a ruhák teljes életciklusa alatt és ellátási láncra is kiterjedően veszi górcső alá a szén-dioxid kibocsátást, az erőforrások és a víz használatát. Arra vonatkozóan keresnek adatokat, hogy a befolyásoló szektornak hogyan kellene átalakítania magát ahhoz, hogy virágzó és fenntartható is legyen, és azt is megnézik, hogyan lehet újrahasznosítással javítani a ruhaszemét és szennyezés arányán.

„A divat ára nem lehet a Föld” – nyilatkozta Mary Creagh parlamenti képviselő, a bizottság vezetője. „Pedig azzal, amilyen módon megtervezzük, legyártjuk és aztán elhasználjuk a ruháinkat óriási hatást gyakorolunk a környezetre. A ruhagyártás klímaváltozással járó kibocsátást okoz. Mindannyiszor, amikor berakunk egy adag mosást, műanyag szálak ezrei oldódnak ki a csatornán keresztül az óceánba. Nem tudjuk, hol és miként hasznosítsuk újra az elhasznált ruhát” – fejtette ki véleményét a brit politikus a The Guardiannek

 Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság gazdaságában problémák vannak, a divat szektor folytatta a növekedést. A Brit Divat Tanács szerint az ország divatipara a 2009-es 21 milliárd fontról 2015-re 28,1 milliárd fontra növekedett. A divatgyártás globalizált piaca a fast fashion jelenségnek kedvezett, a gyorsan változó olcsó és derűs ruhadarabok dömpingje arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy vásároljanak – figyelmeztetett a környezetvédelmi bizottság.

  Örök darabok - szemben a fast fashion tempójával

A ruhagyártás nyersanyagai földet és vizet igényelnek vagy fosszilis tüzelőanyagok használatát, a szén-dioxid kibocsátás az ellátási lánc teljes ideje alatt jelen van, a gyártás során használt számos vegyi festék, bevonat és kikészítő szer pedig mérgező lehet. Kutatások megállapították, hogy a ruhában található műanyag mikroszálak mosáskor kioldódnak és bekerülnek a folyókba, az óceánba sőt a táplálékláncba is.

A gyors divat környezeti krízist okoz

A gyors divat környezeti krízist okoz

A világszerte 4000 üzlettel rendelkező H&M 2015-ben 25 milliárd dolllárnyi bevételt ért el. A ruhaipari óriás legutóbbi kampányában igyekszik rávenni vásárlóit ruháik újrahasznosítására: inkább dobják be a H&M üzletekben elhelyezett tárolókba, azért, hogy azokból új textilszálakat gyártsanak, a vásárló pedig az üzletekben beváltható kuponokat kap.
Mindez igen jól hangzik, ám jelentősen leegyszerűsíti a helyzetet. Valójában a segélyszervezetek és visszavételi programok által begyűjtött ruhák mindössze 0,1 %-át hasznosítják újra új textil szálként, a H&M fenntartható fejlesztési menedzsere, Henrik Lampa szerint. A céghez eljuttatott ruhák sorsa lényegében nem különbözik azokétól, amiket például a Goodwillnak adnak le. A trendek egyre gyorsabban változnak, és a szezonok egyre rövidülnek, emiatt a megvásárolt ruhák egy év után jó eséllyel idejétmúltak lesznek.


Tavaly Stella McCartney divattervező  hihetetlenül pazarlónak  és a környezet számára ártalmasnak bélyegezte a saját iparágát. Az Ellen McArthur Alapítvány jelentése az Egyesült Királyságban a háztartási textíliákból és ruházatból származó hulladéklerakás éves költségét 82 millió fontra teszi. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy ha a globális divatipar növekedése a jelenlegi mértékben folytatódik, 2050-re a világ éves széndioxid büdzséjének egynegyedét a divatipar fogja elhasználni.

A brit parlamenti vizsgálat kulcseleme, hogy miként ösztönözzék a fogyasztókat arra, hogy kevesebb ruhát vásároljanak, és hogy gondoljanak arra, mi a legjobb módja annak, hogy a használt ruháiktól megszabaduljanak. Becslések szerint évente 300 ezer tonna divathulladék kerül egyenesen a szemétbe annak ellenére, hogy egyre növekvő erőfeszítéseket tesznek a fogyasztók meggyőzésére, hogy a használt és megunt ruháikat újrahasznosítsák.

Új távlatok a hulladéktermelés-iparban

Új távlatok a hulladéktermelés-iparban

Egy robot annyi pólót varr meg egy óra alatt, mint 17 bangladeshi gyerekmunkás együttvéve. A divatipar a világon jelenleg a második leginkább környezetszennyező iparág.

A ruhavarráshoz precíz mozdulatok kellenek, amit eddig olcsóbb volt megcsináltatni emberekkel, mint olyan robotot készíteni, ami tud varrni. De hosszú évekig tartó kutatómunka után a SoftWear Automation nevű cég piacra dobta a LOWRY nevű robotot, ami képes fürdőlepedőnél bonyolultabb ruhadarabok megvarrására, tud pólót vagy farmernadrágot is csinálni. A cég szerint a gép 17-szer gyorsabban dolgozik az embereknél - a végén persze az olcsó ruhaneműk is hulladékká/szemétté válnak - duplán szennyezve a környezetet.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés