Szakmai szervezetek állásfoglalásai a Liget Projektről

2018. június 15. 20:22

Szakmai szervezetek állásfoglalásai a Liget Projektről

Fizetett hirdetésekben ismételgeti a Liget Projekt vezetősége, milyen széleskörű egyeztetéseket folytattak az érintett lakossággal, szakmai szervezetekkel. Valójában Baán László, a Liget-projekt ötletgazdája, a kezdetektől fogva semmibe vette a széleskörű szakmai tiltakozást a 200 éves közparkba tervezett épületek ellen. Holott tudományos, szakmai szervezetek ritkán adnak ki állásfoglalást és az is rendkívüli, hogy ilyen széleskörű kritikát váltson ki egy projekt.

A művészettörténészek elsősorban a Nemzeti Galéria önkényesen eldöntött elköltöztetése ellen tiltakoztak. A várostervezéssel foglalkozó urbanisták a múzeumi negyed helyszínét tartották elhibázottnak. A tájépítészek és környezetvédők pedig a Városliget páratlan értékét féltették. Mások a tékozlást kritizálták, és szinte mindenki kiemelte az önkényt, a szakmai és társadalmi egyeztetéseket semmibevételét. Ön mit tenne, ha egy ötletére ennyien mondanák, hogy alapjaiban elhibázott? Milyen lesz majd az a múzeumi negyed, amely ennyire nincs szakmailag előkészítve? És legfőképp: mi lesz így a Városligettel?

A Ligetvédők összeállítottak egy korántsem teljeskörű listát a szakmai testületi állásfoglalásokról, tiltakozásokról. 

A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága a Múzeumi Negyedet előkészítő intézmény összevonásról:
„A Bizottság megállapítja, hogy a közel azonos nagyságú nemzeti közgyűjtemények „egyesítésének” gondolata anélkül került a kormányhatározatba, hogy a szakterület felelős testületeivel bármilyen előzetes konzultáció vagy egyeztetés történt volna. A határozat kibocsátása előtt nem született részletes szakmai indoklás, nem készült az összevonás muzeológiai és az intézményi következményeire vonatkozó hatástanulmány sem.” 

A Magyar Tájépítész Szövetség állásfoglalásai a városligeti építkezésekkel kapcsolatban:
”A Magyar Tájépítészek Szövetsége továbbra sem ért egyet a Városligetbe telepítendő Múzeumépületek megjelenésével, és aggodalmát fejezi ki a történeti kert további torzulásának lehetőségével szemben.”

Az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) állásfoglalása a Múzeumi Negyedet előkészítő intézményösszevonásról:
„Hatalmas horderejű döntések, amelyekhez azonban további információk alig, hatásvizsgálatok, szakmai háttértanulmányok pedig egyáltalán nem állnak sem a szakma, sem a tágabb nyilvánosság rendelkezésére. A szeptember 29-én kinevezett kormánybiztos, Baán László nyilatkozataiból kiolvasható „előzetes irányok” mögött nemhogy konszenzus, de egyetlen szakmai vélemény sem áll.”

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének állásfoglalása a budapesti múzeumi negyedről:
„A Városliget majd’ százhektáros városi jelentőségű, védett közparkja az év szinte minden időszakában erősen igénybe vett, ezért további tömegeket vonzó létesítményeket nem kívánatos ide telepíteni.”

A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozat vezetőségének közleménye a Múzeumi negyed elhelyezési ötletpályázatával kapcsolatosan: „Múzeum – Liget koncepció súlyosan veszélyezteti a főváros egyik legnépszerűbb városi parkjának zöldterületi jogi státuszát, és megengedhetetlen mértékben terhelné tovább az amúgy is túlterhelt és túlépített közpark zöldfelületeit”

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének tiltakozása:
„Ilyen finanszírozási helyzetben nem támogatható olyan koncepció, mely egyetlen vállalkozás keretében egy, még nem létező intézmény előkészítő munkálataira akkora összeget (890 milliót) különít el, mint amennyi 350 másik, működő intézmények jut!”

A Magyar Építész Kamara észrevételei és javaslatai a Városligeti Építési Szabályzatról:
„A Nemzeti Galéria telepítésével kapcsolatban továbbra is az a véleményünk, hogy a Liget közepére való telepítése a körülményes megközelítés miatt kedvezőtlen és nem elég méltó a Nemzeti Galéria jelentőségéhez képest”

A Magyar Környezetvédelmi Egyesület és az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete közös állásfoglalása:
„Ellenezzük a Városliget meglévő zöld területeinek drasztikus csökkentését, amely a projekt megvalósításával elkerülhetetlen. Budapestnek szüksége van a Városligetre, mint KÖZPARK-ra a következő kétszáz évben is!”

Greenpeace Magyarország nyilatkozata:
„A Városliget a világ első közparkja, Budapest meghatározó zöldfelülete, a város tüdeje. A budapestiek 75%-a úgy akarja a Liget felújítását, hogy közben nem kerülnek új épületek a zöldterületre.”

Levegő Munkacsoportállásfoglalás és petíció:
„A Városligetbe semmilyen új létesítményt ne építsenek. A kormány és a Fővárosi Önkormányzat biztosítsa a feltételeket a Városliget zöldfelületének magas színvonalú fenntartásához, karbantartásához, valamint növeléséhez.”




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés