Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához

MTA

2018. június 15. 22:37

Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához

A költségvetési törvény módosítását kérte ma a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azután, hogy elvonnák tőlük a kutatóintézeteknek szánt pénz jelentős részét. Palkovics László miniszter szerint nem sérül az MTA függetlensége azzal, hogy a jövőben a tárcán keresztül érkezik az összeg, Lovász László MTA-elnök ennyitől nem nyugodott meg, garanciákat akar.

A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé – többek között ezt szavazta meg 100%-os egyetértésben az MTA Elnöksége június 15-ei rendkívüli ülésén. A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az Elnökség – két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve – elé. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői.


Visszajönnek az ötvenes évek a tudományban is
Kutatóintézetei elvételével rombolná a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét a Fidesz
. Az MTA vezetése a kutatóintézetek államosítását látja abban, hogy az MTA kutatótintézeteitől elvont pénz a minisztérium alá kerül.


Ma délelőtt rendkívüli ülést tartottak az ügyben, erre hívták meg (az amúgy saját jogon akadémiai tag) Palkovics László minisztert is. Az akadémia elnöke, Lovász László a megbeszélés után "sajnálatosnak" nevezte, hogy így értesültek a változásról. Palkovics László viszont azt mondta, ilyen irányba mozdultak el már két éve, a költségvetési törvény pedig határidős, ezért nem volt előzetes egyeztetés. A Kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával a hazai tudománypolitika egységes szemléletű kezeléséért felelős szervezetet hozott létre. Az MTA támogatja a kormányzat hatékonyabb innovációs és tudománypolitika kialakítását célzó törekvéseit. Az MTA ennek érdekében már eddig is jelentős erőfeszítéseket tett.
 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. június 12-én érkeztetett elektronikus levélben kérte a Magyar Tudományos Akadémiát az 1994. évi XL. törvény (MTAtv.) módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással. A kapott javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely az MTA kutatóhálózatának működését érintően a kutatás-fejlesztési forrásokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetési fejezetébe utalja. A Pénzügyminisztériumból június 13-án megküldött új költségvetési keretszám szerint 2019-ben az összesen kb. 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át az ITM-hez. A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz.



Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit. A Vezetői Kollégium június 12-i ülésén határozott álláspontot képviselő határozatot fogadott el, amelyet Lovász László, az MTA elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormány tagjaihoz is eljuttatott.

Az MTA elnöke június 15-ére rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. Az ülésen az elnökségi tagok által teljes egyetértésben elfogadott szöveget szó szerint közöljük:

Az Elnökség egyetért és támogatja a Vezetői Kollégium határozott álláspontját, miszerint az MTA ragaszkodik a Magyarország Alaptörvénye „Szabadság és felelősség” fejezetének X. cikkében foglalt jogok érvényesüléséhez, azaz a tudományos kutatás szabadságához és az MTA köztestület és intézményei közfeladat-ellátás során szükséges működésbeli függetlenségének megtartásához.

Az Elnökség egyetért az MTA elnöke által előterjesztett elvekkel, és támogatja azt, hogy:

a 2019. évi költségvetési törvény és az MTAtv. módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolja, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés számára előterjesztésre;

az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell, hogy maradjanak;

a felfedező (bottom-up) kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti;

az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen;

elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék;

a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.

Az Elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy a fenti elvek alapján tárgyaljon a Kormány képviselőivel.

Az Elnökség felkéri az Akadémia elnökét, hogy ha az MTA érdekeit jelentősen csorbító kormányzati intézkedés vagy annak előkészítése történne, hívjon össze rendkívüli közgyűlést.

Az MTA elnöke a következő elnökségi ülésen (június 26.) számol be a tárgyalásokról az Elnökségnek.

Az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés