Május 31 Dohányzásmentes Világnap. Ne törd össze a szíved!

2018. május 31. 6:49

Május 31 Dohányzásmentes Világnap. Ne törd össze a szíved!

Még mindig nincs eléggé a köztudatban – a dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon. A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30%-kal magasabb ez a kockázat.

A 2018-as Dohányzásmentes Világnap alkalmából a WHO felhívja a figyelmet arra, hogy mit tehetünk a dohányzás szívbetegségekre jelentett kockázatának csökkentése érdekében, és hogy mekkora azonnali változást eredményez, ha a dohányosok úgy döntenek, leteszik a cigarettát.

A dohányzás összetöri a szíveket – az egészséget válaszd, ne a dohányzást!

“Azt látjuk, hogy míg az emberek általánosságban tudják, hogy a dohányzás veszélyes, gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy ez kulcsszerepet játszik a szívbetegségek és az agyvérzés kialakulásában. A dohányzás hozzájárul a krónikus betegségek gyakori előfordulásához és azok tragikus kimeneteléhez, óriási terhet róva ezzel a betegekre és családjaikra” - mondta Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Igazgatója.

A dohányzásról való leszokás csökkenti ezeknek a betegségeknek a kockázatát, függetlenül attól, hogy mennyi ideig dohányzott valaki. Például

10 évvel a dohányzás abbahagyása után a tüdőrák rizikója a dohányosokéhoz képest a felére esik vissza.
A dohányzásról való leszokás hatásai már szinte azonnal megmutatkoznak:
• 20 percen belül csökken a pulzus és a vérnyomás,
• 12 órán belül normalizálódik a vér szén-monoxid szintje,
• 2-12 héten belül javul a keringés és a légzésfunkció,
• 1 évvel a leszokást követően a koszorúér-betegség kockázata már csak fele a dohányosokénak,
• 5-15 évvel a leszokást követően az agyvérzés kockázata megegyezik a nem dohányzókéval,
• 15 évvel a leszokást követően a koszorúér-betegség kockázata megegyezik a soha nem dohányzókéval.

Szív- és érrendszeri megbetegedések: világszerte az első számú halálok

A szív- és érrendszeri megbetegedések közé tartozik a koszorúér-betegség, az agyi érbetegségek és a szívbillentyű-rendellenességek. Világszerte 17,7 millió ember halálát okozzák ezek a betegségek, mely az összes haláleset egyharmada. A WHO Európai Régiójában, ahol a felnőttek 28%-a dohányzik, a 2015-ben elhunyt 4,2 millió dohányos 46%-a szív- és érrendszeri betegség következtében vesztette életét. A szív- és érrendszeri halálozás (mindkét nemben, minden életkorban) Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában közel kétszer akkora, mint Nyugat-Európában, és többségük a férfiak körében bekövetkező elkerülhető haláleset. Magyarországon, ahol a felnőttek 28%-a dohányzik (a férfiak 34%-a), a szív- és érrendszeri betegségek évente kb. 62 000 halálesetért felelősek.

A dohányzás visszaszorításáért tett lépések csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket

“Az utóbbi években biztatóak a tendenciák” - mondta Dr. Jakab Zsuzsanna. “Egyre többen hagynak fel a dohányzással és egyre tájékozottabbak a kockázatokkal kapcsolatban. A szívbetegségekben szenvedő és agyvérzésen átesett dohányosok családja és barátai már gyanítják, hogy a dohányzás lehetett a felelős. Nem tévednek. A kormányok is tisztában vannak azzal, hogy a dohányzás visszaszorítása pozitív hatással van nem csak a lakosság egészségére, de az ország gazdaságára és egészségügyi rendszerére is. Az ország lakosságának egészsége az ország jólétének kulcsa. Magyarország lakossága sokat profitál a dohányzás visszaszorítására irányuló rendelkezések alkalmazásából.”



Az Európai Régió országaiban a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével (WHO Framework Convention on Tobacco Control) összhangban egyre nagyobb számban bevezetett rendelkezések bizonyítottan jelentős változást hoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések terén. Ilyen többek között a dohánytermékek adójának és ezáltal árának emelése; az egységes csomagolás bevezetése és a csomagoláson elhelyezett nagy grafikus egészségügyi figyelmeztetések; a dohánytermékek hirdetési tilalma; a passzív dohányzásnak való kitettség megszüntetése a zárt munkahelyeken, közösségi helyeken és a tömegközlekedés során; valamint az aktív és passzív dohányzás veszélyeit bemutató hatékony kommunikációs kampányok.

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye mentén, hasonlóan az Európai Régió más országaihoz, az elmúlt években Magyarország is számos intézkedést vezetett be a dohányzás visszaszorítása érdekében. Ilyen az új, módosított dohánytermékekre is vonatkozó dohányzási tilalom a beltéri és bizonyos kültéri közösségi helyeken, a dohánytermékeket árusító boltok számának drasztikus csökkentése (fideszes trafikmutyi), a jövedéki adó emelésével növekedő fogyasztói árak, továbbá az egységes csomagolásra és a grafikus egészségügyi figyelmeztetésekre vonatkozó szabályozás. Ezek az intézkedések mind a rendszeres, mind az alkalmi dohányzók körében csökkentették a dohányosok számát.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakértőinek jelentése szerint a dohányzási gyakoriság a 2003-ban mért 34%-ról 2014-re 28%-ra csökkent. A férfiak 34%-a, a nők 22%-a dohányzik. A nők esetében ez az arány sajnos továbbra is a legmagasabbak között van Európában. A dohányzók arányának további csökkentése érdekében a magyar szakpolitikai döntéshozók és szakértők a WHO-val együttműködésben különös hangsúlyt fektetnek az egészségfejlesztési programokra, ezen belül is a prevencióra és a leszokás támogatására.

És akkor környezeti szempontból sem mellékes, hogy az eldobott csikkekben levő koncentrált nikotin, és egyéb károsanyagok a környezetbe kioldódva pusztítják az élűvilágot, ne meg a légszennyezés sem elhanyagolható főleg zártabb terekben.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés