Biztonságos jövőt a napenergiás kiserőműveknek!

2018. május 28. 23:45

Biztonságos jövőt a napenergiás kiserőműveknek!

A napenergiás kiserőművek jövőjének biztosítását kéri Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől 41 napenergia-iparági és civil szervezet.

A szervezetek a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által kezdeményezett nyílt levélben aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy április végén hirtelen felfüggesztették a megújuló energiaforrásból termelt energia kötelező átvételi rendszerét (METÁR-KÁT). Az intézkedést  a támogatási keret túlfoglalásával és az Európai Bizottsággal való “kedvezőbb feltételek” egyeztetésével indokolta a sajtóban a Miniszterelnökség.
A váratlan rendeletmódosítást azonban nem előzte meg egyeztetés a napenergia-szektorral, és semmiféle előzetes  tájékoztatás sem történt. A módosítás nyomán legalább 200 folyamatban lévő 500 kW alatti napenergiás kiserőmű-projekt és hasonló számú, előkészítés alatt lévő projekt került bizonytalan helyzetbe.

A levelet aláíró szervezetek a helyzet tisztázását és egyeztetést kérnek a napenergiás kiserőművek jövőjével kapcsolatban. “Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a kormányzat, az illetékes hivatal, a releváns szakértők és a napenergia-iparág több éves közös munkájában csak az érintettek bevonásával történhessen változás. Ez közös, nemzetgazdasági érdekünk. Amennyiben a közelmúltbeli, az érintettek nélkül meghozott  METÁR-KÁT változások életben maradnak, úgy milliárdos nagyságrendű kár érné a fejlődésben levő hazai napenergia szektort és a hazai éghajlatvédelmi-energetikai vállalások teljesítése is veszélybe kerülne” – írták a szervezetek.

A nyílt levél pdf formátumban innen letölthető >>>


Gulyás Gergely
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Miniszterelnökség

Tárgy: A METÁR-KÁT módosítások nyomán a legfeljebb 500 kW-os naperőművek támogatási jövőjéről tájékoztatás kérése

 Tisztelt Miniszter Úr!

Magyarországon az elmúlt néhány hónapban több olyan jogszabály-módosítás született a megújuló villamosenergia-termelés területén, amelyek megkérdőjelezik a magyar megújuló energia stratégia több éves, sok tekintetben pozitív irányvonalát, és megnehezítik az energiahatékony, megújuló energia alapú modern gazdaság felé való átmenetet.

 Ezen jogszabály-módosításokat nem előzte meg előzetes konzultáció, ezáltal jelentős bizonytalanságot okozott a megújuló energia alapú beruházások számára, veszélyeztetve azok megvalósítását. A megújuló energia fejlesztések iránt elkötelezett szervezetek nevében e levéllel szeretnénk részletes írásbeli tájékoztatást kérni az alábbiakban megjelölt változtatások kapcsán.

Az április 20-án módosított 299/2017. (X. 17.) METÁR kormányrendelet  /módosítás: 81/2018. (IV. 20.)/ alapján 2018. április 26-án gyakorlatilag (átmenetileg?) megszűnt a megújuló energiaforrásból termelt energia kötelező átvételi rendszere (METÁR-KÁT), ugyanis a kérelmek beadására megjelölt fenti végleges határidőn kívül egyéb határidő vagy rendelkezés a rendszer jövőjére vonatkozólag nem született. Április 27-én a 2016.12.31-én lezárt, a METÁR-t megelőző kötelező átvételi rendszer (“régi KÁT”) jelenleg folyamatban lévő projektjeire vonatkozó szabályozások /389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet/ úgy változtak a 92/2018. (IV. 27.) kormányrendelettel, hogy új, határidőre teljesítendő feltételekkel nehezítik a projektek végrehajtását, miközben a jelenleg nem ismert, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak minősített projektek számára jelentős könnyítéseket vezetett be (pl. mentesülnek új, határidős feltételek alól).

A Megújuló Energiák Támogatási Rendszere (METÁR) több mint 2 év előkészítő munka eredményeképpen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal mint hatóság, továbbá a megújuló energia iparági érdekképviseleti csoportok és szakértők hathatós közreműködésével született meg. Az Európai Bizottság jóváhagyása után 2017 őszén indulhatott el a rendszer végleges formájában, a megújuló iparági szereplők elkezdhettek tervezni a program 10 éves időtartamára. Az új METÁR-KÁT program a korábbi tervekhez képest szerényebb, de az iparági szereplők számára még elfogadható mértékű lett, illetve a kivitelezői és a villamosenergia-termelői oldalon egyaránt megalapozhatja a régióban jelentős lemaradásban lévő magyar napenergia szektor, többnyire magyar kis- és középvállalatok hosszú távú fejlődését és a megújuló, ezen belül is a napenergia-hasznosítás további elterjedését.

 Az iparág többségében jelenleg a METÁR-t megelőző “régi-KÁT” rendszer keretében engedélyezett projektek megvalósításával van elfoglalva, mely több mint 2000 projektet jelent, míg az új, METÁR-KÁT rendszerben a módosítás megjelenéséig közel 300 projektre nyújtottak be támogatási kérelmet, melyek nagy része előkészítési fázisban van.

Azonnali, már fellépő károk, kockázatok:

 – A 81/2018. (IV. 20.) kormányrendelettel és a határidővel váratlanul szembesültek az iparági szereplők a Magyar Közlönyből, mely alapján (előzetes tájékoztatás hiányában) a pályázóknak 5 napja maradt a METÁR-KÁT kérelmeik beadására és további 30 napos határidő a hiánypótlásra. Ez jelentős bizonytalanságot okozott a szektorban, tekintve, hogy a jelenlegi szabályok szerint egy kérelem hiánytalan beadásra való előkészítése 6-12 hónapot vesz igénybe.

A módosítással a rendelkezésre álló adatok alapján legalább 200 folyamatban lévő projekt, emellett hasonló számú előkészítés alatt lévő projekt került nehéz helyzetbe.

Még nagyobb probléma ugyanakkor, hogy az 500 kW-nál kisebb naperőművi szegmens gyakorlatilag ex-lex állapotba került, hiszen az évtizedes távlatokban tervező szektor 10 éves kilátásai egyik napról a másikra váltak bizonytalanná a METÁR-KÁT rendszer felfüggesztésével, megszüntetésével.

–  A 92/2018. (IV. 27.) kormányrendelet a már megvalósítási fázisban lévő, “régi-KÁT”-os beruházások (összesen több mint 2000 projekt) jelentős részének megvalósítási kockázatait növelte meg új, határidőre teljesítendő kritériumok (csatlakozási szerződés, építési napló megnyitása) előírásával.

A felfüggesztésről a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, dr. Bartal Tamás sajtóbeli nyilatkozataként két ok jelent meg:
1. a támogatási keret "túlfoglalása", meghaladása;
2. a Kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a METÁR-KÁT jogosultsági rendszer módosításáról, kedvezőbbé alakításáról.

– A túlfoglalás azonban csak látszólagos volt (a hiánytalanul benyújtott kérelmek 10%-át tették ki az összesnek, ami a 2017-2018-as költségvetés mindössze 30%-át vinné el a rendeletet megelőzően közzétett statisztikák szerint). A támogatási igények egyelőre csak a fenti sajtóhírek szerint átvihetők a következő évi keretbe, azaz a 2018. április 26-a utáni kérelem-benyújtók nyilatkozhatnak arról, hogy kérik-e beadványuknak új feltételek melletti, következő évi keret terhére történő elbírálását. Azonban a jövő évi keret és a módosuló szabályok még nem ismertek, illetve az Európai Unió intézményeivel egyeztetés alatt vannak, így a több hónapja tervező pályázóknak ismeretlen, bizonytalan helyzetben kellene így pályázniuk.

– Az, hogy egyáltalán nem ismert, hogy milyen jövő vár a legfeljebb 500 kW teljesítményű kiserőművekre, hogy milyen változtatási javaslatokat egyeztetnek az Európai Bizottsággal, alapvetően veszélyezteti a kezdeti fejlődési szakaszban lévő napenergia szektort.

–  A már említett helyettes államtitkári sajtónyilatkozat szerint “akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely a kamarai tagok számára létrehozott jelentős naperőmű- és naperőműfarm-programot koordinálja” (600-3000 db, maximálisan 500 kW-os naperőmű megvalósításához igényelhető kedvezményes hitelprogram). Nem ismert azonban, hogyan tervezik integrálni az 500 kW kiserőmű-szegmensben megjelenő földműves/agrár szektort a METÁR-KÁT-ba. Fontosnak tartjuk, hogy a nem-agrár megújuló energia területen aktív, hazai kis- és közepes vállalkozások továbbiakban is támogatáshoz jussanak a METÁR-KÁT-on keresztül, vagy ahhoz hasonló, és kiszámítható rendszer keretében.

 A fentebb részletezett, azonnal fellépő károkat, kockázatokat kezelni, ill. a továbbiakban megelőzni szükséges. Ennek első lépéseként az alábbi kérdésekkel kapcsolatban várjuk tájékoztatását:

 1. Milyen módon tervezik integrálni a METÁR-KÁT-ba az 500 kW alatti kiserőmű-szegmensben megjelenő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált naperőmű- és naperőműfarm-program kedvezményezettjeit?

2. Az egyeztetés alatt álló módosítások hogyan biztosítják a versenyegyenlőséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált naperőmű- és naperőműfarm-programban kedvezményes hitelprogrammal támogatott szereplők és az egyébként is szűkös éves keretre pályázó megújuló energetikai kis- és középvállalkozások között?

3. Melyek a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés d) pontja szerinti nemzetgazdaságilag kiemeltnek minősített projektek, továbbá mekkora szerepük lesz a megújuló szektorban?

4. Hogyan fogják biztosítani, hogy a METÁR-KÁT-ban és egyéb támogatási rendszerek működésének (beleértve a módosításukat is) folyamata, tervezése átláthatóbb, az érintett szereplőket érdemben bevonó legyen? Ez biztosítja ugyanis a leghatékonyabban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű kérelem érkezzen, és meg is valósulhassanak a beruházások.

 5. Mit tartalmaznak a sajtóban “kedvezőbb feltételek”-ként említett METÁR-KÁT módosítási javaslatok, amelyek az Európai Bizottsággal egyeztetés alatt vannak, és ezeket mikortól tervezik bevezetni?

 Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a kormányzat, az illetékes hivatal, a releváns szakértők és a napenergia-iparág több éves közös munkáján változtatás csak az érintettek bevonásával történhessen. Ez közös, nemzetgazdasági érdekünk. Amennyiben a közelmúltbeli, az érintettek nélkül meghozott METÁR-KÁT változások életben maradnak, úgy milliárdos nagyságrendű kár érné a hazai, fejlődésben levő napenergia szektort és a hazai éghajlatvédelmi-energetikai vállalások teljesítése is veszélybe kerülne.

Közös célunk, hogy a napenergia hasznosítása minél jobban elterjedjen az országban és a szektor nemzetközi viszonylatban is felzárkózhasson. Ehhez azonban az eddigi szoros együttműködés folytatására van szükség a kormányzati oldal és a többi szereplő között. Ennek tükrében az alábbi megújuló energiával foglalkozó hazai civil szervezetek és napenergia iparági szereplők várják a Minisztérium válaszát a fent megfogalmazott 5 kérdésre, illetve javasolják a korábbi egyeztetések folytatását, hogy a fenti célokat Magyarország az érdekelt felek egyetértésével érhesse el.

Kelt: Budapest, 2018. május 25.

A levelet kezdeményező szervezetek – Magyar Természetvédők Szövetsége, Levegő Munkacsoport, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és Greenpeace Magyarország – nevében, tisztelettel: 

dr. Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége 

A levélhez csatlakozó aláíró szervezetek:

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
"Bihar" Kis-sárréti Civilek Társasága
Bors Alapítvány
Börzsöny - Ipoly-mente Polgári Természetőrség
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Energia és Környezet Alapítvány
Energiahatékony Wekerle Civil Társaság
Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ
"Erre van előre" energiatervezési kutatócsoport, ELTE
Fauna Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
GelFor Data Kft. (Informatika-Biztonságtechnika)
GreenDependent Intézet
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület
Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat
Környezettudományi Központ
Közép-magyarországi Zöld Kör
Közösség az Önellátásért Civil Társaság
Magosfa Alapítvány
Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP)
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ)
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
Nők a Balatonért Egyesület
Ökotárs Alapítvány
Passzívház Magyarország Egyesület
Pince Mezőgazdasági Kft.
Reflex Környezetvédő Egyesület
Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület
Szombathely-Herény Kőrösi Cs. S. Természetjáró, Környezet és Természetvédő Egyesület
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
Védegylet Egyesület
Zöld Akció Egyesület
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Kör - Föld Barátai Magyarország tagja
WWF Magyarország




Kapcsolódó anyagok A szél után a napenergiának is pofont adott az Orbán-kormány

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés