Jogerősen nem bűnös a lepkés gazda

magyaridok.hu

2018. május 4. 21:00

Jogerősen nem bűnös a lepkés gazda

Fellélegezhet végre Gabnai Ernő, mivel semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy a földjén egyáltalán éltek volna keleti lápi bagolylepkék. Ennek ellenére bizonyítékok és nem bűncselekmény hiányában mentették fel a kokadi, lepkésként elhíresült gazdát.

Jogerősen is felmentette a Debreceni Törvényszék a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás bűntette alól azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint 54 keleti lápi bagolylepke pusztulását okozta a Kék-Kálló völgyében, tudta meg a Magyaridők Tatár Tímeától, a törvényszék szóvivőjétől.

A Debreceni Járásbíróság első fokon, 2017. október 30-án Gabnai Ernő ügyében bizonyítottság hiányában hozott felmentő ítéletet, a másodfokon ítélkező törvényszék jóváhagyta a felmentést. Azaz nem azt mondta ki, hogy a vádlott nem követte el a bűncselekményt, hanem azt, hogy nem tudták bizonyítani a vádat. Pedig az elsőfokú ítéletből is kiderült, hogy a vád legalábbis kérdéses.

Gabnai három kokadi földterületet vásárolt a Kék-Kálló völgyében. A harminc hektár – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként – a NATURA 2000 hálózat része. A gazda legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében, illetve decemberében megszerezte az ehhez szükséges engedélyeket, majd 2013 januárja és márciusa között tíz hektáron fakitermelést, cserjeirtást és szárzúzást végeztetett.  A természetvédelmi őrszolgálat egyik tagja 2013 márciusában, egy területbejáráson észlelte a beavatkozást, és jelentette azt . A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élőhelye.

A vád szerint 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. Az eredeti vád szerint a lepkék mellett kétszáz tő mocsári békaliliom, két rostos tövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett.

Ezt módosította időközben az ügyészség. A perben kiderült, semmi sem bizonyítja, hogy a beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el. Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem talált alapos bizonyítékot a bíróság. Egyébként a lepke jelenlétét sem sikerült bizonyítani.  A Debreceni Törvényszék indoklásában elhangzott: olyan mértékben hiá­nyoznak a tudományos adatok a lápi bagolylepkével kapcsolatban, hogy más szakértő véleményére sem lehetett volna tényállást alapozni, lelkes lepkebarátok megfigyelése pedig kevés a tudományos alaphoz – fogalmazott a tanács elnöke.

Korábban a büntetőper előzményeként a ügyészség polgári peres eljárásban követelt másfél milliárd forint kártérítést Gabnaitól, mondván: tízmilliárd forint eszmei értékű, hatezer példány védett lepkét pusztított el. A Debreceni Ítélőtábla 2016-ban jogerősen kimondta, kárt nem okozott, jogellenes magatartást sem tanúsított Gabnai. Mivel a polgári perben ilyen magas volt a perérték, a jogerős ítélet szerint a gazdát illette meg a 13,081 millió ezer forint perköltség, amelyet az államnak, vagyis a polgári perben első fokon eljáró Debreceni Törvényszéknek kellett kifizetnie- írta a magyaridok.hu




Kapcsolódó anyagok Megkezdődött a lepkeper büntetőügyének tárgyalása
Lepkeper lezárva - elszállt milliók
Megnyerte a lepkepert a másfél milliárdra perelt kokadi gazda

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés