A világ leghosszabb pingvinmerülését rögzítették

greenfo/MTI

2018. április 29. 8:27

A világ leghosszabb pingvinmerülését rögzítették

A világ leghosszabb pingvinmerülését rögzítették a Déli-sarkvidéken: 32,2 percet töltött víz alatt egy császárpingvin. Az állat öt perccel többet töltött víz alatt, mint az eddigi rekorder.

A kizárólag a Déli-sarkvidéken élő császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a világ legnagyobb és legnehezebb pingvinjei, ráadásul a legjobb merülési képességekkel rendelkeznek: akár 500 méter mélyre is képesek leúszni a világ leghidegebb és legkegyetlenebb vizeiben. A rekordnak számító merülést akkor sikerült rögzíteni, amikor 2013-ban az állatok táplálkozási és merülési szokásainak jobb megértése érdekében 20 állatot jeladóval láttak el tengerbiológusok.

A kutatást Kim Goetz, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet szakértője, Gerald Kooyman, a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet és Brigitte McDonald, a kaliforniai Moss Landing Tengeri Laboratórium munkatársa vezette. Eredményeiket a Journal of Marine Ecology Progress Series című szaklapban mutatták be. Bár Goetz és csoportja a fiókát nevelő pingvinek viselkedését akarta tanulmányozni, véletlenül nem a megfelelő madarakat jelöltek meg: húsz olyan állaton rögzítettek jeladót, amelyek az év nagy részét táplálékszerzéssel töltötték a távoli Ross-tengeren.

Goetz és társai felfedezték, hogy a császárpingvinek távolabbra úsznak és mélyebbre merülnek, mint azt valaha lehetségesnek gondolták. A tanulmányozott időszakban 273 és 9000 kilométer közötti távolságot tettek meg, és olyan merüléseket hajtottak végre, amelyek egy perc és 32,2 perc közöttiek voltak. Goetz szerint a császárpingvinek fiziológiája alapján az állatok számára legfeljebb 8 percig lehet kényelmes a merülés, ezután kifogynak az oxigénből, és az anaerob - oxigént nem igénylő - rendszer lép működésbe. Az ilyen jellegű mozgás után hosszabb pihenési szakaszra van szükség - olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

"Még mindig nem tudjuk, hogy azért merülnek mélyebbre, mert nehezebbé válik számukra táplálékhoz jutni, vagy mert valamilyen oknál fogva letérnek a tervezett útról, nem találnak léket a jégen, és amíg nem találnak rést, addig nem tudnak feljönni levegőért" - mondta Goetz. "Ha egy állat mélyebbre megy és teljesen kimeríti magát, felhasználva minden oxigénjét, hogy lejusson, az általában azért van, mert megéri" - tette hozzá.

A felhelyezett jeladók nagy része 2013 márciusa és az év vége között több mint 96 ezer merülést rögzített. Goetz szerint a kutatás következő szakaszában azt tervezik, hogy kamerákat helyeznek el az állatokon, hogy lássák is, mit csinálnak a jég alatt - mire vadásznak, amiért megéri ekkora erőfeszítést tenni.

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés