Vándorló halak: hihetetlen utazás és komoly veszélyek

2018. április 21. 22:58

Vándorló halak: hihetetlen utazás és komoly veszélyek

Április 21-e a Halvándorlás Világnapja - ezen a napon ünnepeljük azokat a halfajokat, amelyek hatalmas utat tesznek meg a folyókban azért, hogy szaporodjanak, ezzel is életben tartva fajukat. Sokan azonban nem érik el végső céljukat: több tízezer duzzasztógát rombolja ugyanis Európa folyóinak természetes állapotát, és blokkolja a halak vonulási útvonalát.

Sőt, a helyzet ennél is súlyosabb: jelenleg is több ezer duzzasztót terveznek építeni kontinensünk folyóin. "A halak és egyéb édesvízi fajok egyedszámának jelentős csökkenése nagymértékben annak tudható be, hogy folyóinkat duzzasztógátakkal daraboljuk fel - mondta Sergiy Moroz, az Európai Környezetvédelmi Iroda szakértője.

- A régi vagy elavult gátak eltávolítása hozzájárulna ahhoz, hogy visszaállítsuk vizeink szabad folyását, ami olyan vándorló halak számára nyújtaná a fennmaradás esélyét, mint a lazac, az angolna vagy a tokfélék. Ez egyúttal hatékony módja annak, hogy a tagállamok megfeleljenek az európai uniós Víz Keretirányelvben foglalt kötelezettségvállalásuknak" - tette hozzá. Annak ellenére, hogy rendkívül romboló hatással vannak a folyókra, még most is több ezer gát és vízerőmű megépítése van napirenden.

angolna ivadékok kép: Tim Watts

Kelet-Európa és a Balkán térség, ahol a kontinens néhány legtisztább és utolsó szabadfolyású vizei találhatók, különösen sérülékeny terület ebből a szempontból. A folyókat az elmúlt évszázadokban Európa-szerte szabályozták, ami állapotuk és környezetük romlásához vezetett - ez ma jelentősen érezteti hatását. A szabályozást sok helyen duzzasztógátak és vízerőművek építése kísérte. Csak Ausztriában jelenleg is mintegy 200 vízerőmű építését tervezik.

"A duzzasztógátak ideje lejárt Európában: mostantól arra kell fókuszálnunk, hogy visszahozzuk az életet folyóinkba - nyilatkozta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. - Rendkívül fontos, hogy az uniós tagállamok kormányai teljes mértékben kötelezettséget vállaljanak arra, hogy teljesítik a Víz Keretirányelvben foglalt jogi kötelezettségeiket. Itt az ideje, hogy komolyan vegyék a gátak eltávolításának kérdését, és nemet mondjanak a folyamatban lévő romboló projektek kivitelezésére." Európa lassan elkezd lépést tartani ezzel a problémával: körülbelül 4500 különböző méretű "akadályt" már eltávolítottak Európában, tavaly pedig Franciaország kormánya bejelentette a kontinens legnagyobb gáteltávolítását.

Emellett a spanyolországi Yecla de Yeltes nevű duzzasztógát elbontását is megkezdték, és hasonló munkák kezdődnek hamarosan Finnországban és Hollandiában is.

A Nyugat-Balkán folyóira tervezett vízierőművek 11 őshonos halfaj kihalását eredményeznék

Szinte minden tizedik európai halfajt a kihalás szélére sodorják a nyugat-balkáni térség folyóira tervezett vízierőművek a Grazi Egyetem kutatói vezetésével készült nagyszabású tanulmány szerint. A térségbeli államok kutatónak részvételével összeállított tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Balkánon élő 113 édesvízi halfaj közül 11 őshonos faj kihalna, hét a kihalás szélére kerülne, négy súlyosan veszélyeztetetté, 24 pedig veszélyeztetetté válna, ha elkészülne a térségbe tervezett vagy már épülő, mintegy 2800 vízi erőmű, amelyek több mint egyharmada Natura 2000 területen lenne.

Elemzésük szerint Európa 531 édesvízi halfaja közül 49 kihalna vagy kihalás szélére kerülne, valamint balkáni állományának 30-100 százalékát elveszítené. A 11 kihaló halfaj között van számos sügérféle, csíkféle, küszhal, a balkáni bucó, valamint a hellén ingola. Valamennyi halfaj őshonos a Balkánon, Európa puhatestű- és halfajainak egyik legsokszínűbb paradicsomában. Három vízi út, a Neretva völgye, a Moraca és a Drina vízgyűjtő rendszere mintegy 50 veszélyeztetett és védett halfaj otthona.

A térség országai, köztük Szerbia, Montenegró és Bosznia-Herzegovina egyre gyorsabb ütemben fejlesztik vízierőműveiket, hogy eleget tegyenek az Európai Unió zöldenergia-követelményeinek, mielőtt csatlakoznának az unióhoz. Teszik ezt annak ellenére, hogy a kutatók szerint a vízierőművek évente ugyanannyi metánt bocsátanak ki, mint Kanada. Steven Weiss, a tanulmány szerzője a The Guardian című brit napilapnak elmondta: a tervezett vízierőművek nagy sűrűsége mindenre hatással van a térségben. "Egész folyórendszereket víztározókká alakít át, amelyeknek szükségük lenne vizük elvezetésére. Szétzilálja a vándorlási útvonalakat, a mocsarakat kiszárítja, elszigeteli, ami drámai hatással van a madarakra. Ez egy teljes láncreakció" - magyarázta. A tanulmánynak arra kell késztenie minket, hogy megálljunk, és elgondolkozzunk. Nyilvánvalóan lehetetlen, hogy minden terv megvalósuljon, különben az egész térséget betonnal borítanánk be - mondta az EU egyik név nélkül nyilatkozó illetékese a brit napilapnak.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés